Azaz gyere táncoljunk. Hirtelen elhatározásból csináltam egy kis válogatást az elmúlt év legjobb román pop és elektronikus számaiból. Szerintem meg fogtok lepődni, hogy azok a számok amiket itthon és Európa szerte játszanak a tv és rádióadók, valamint a dj-k a bulikban, elég nagy része Romániából kerül ki. És oda meg vissza verik a hazai popipart ezt bizton állíthatom. Remélem tetszeni fog! Kellemes időtöltést!
Kattints a képre a hallgatáshoz!
Újra itthon immáron második napja. Jöjjön akkor egy kis beszámoló.
Ami tényleg kicsi, mert igazából nem sok minden említésre méltó dolog történt. Mivel a környéket már ki tudja hányszor körbejártunk így a faluból nem igen mentünk el. Az első pár nap pihenéssel és egy kis mezei munkával telt. Csak egyszer vezettem el a medence központjának számító Gyergyószentmiklósra bevásárolni, egy napot pedig az erdőn töltöttünk, hús sütögetéssel. Az időre hálistennek nem lehetett panaszunk, jó időt fogtunk ki, bár délutánonként előfordult néha egy eső, vagy nagyobb zivatar.
Az utolsó nap viszont egész jóra sikeredett, az unokatestvéremmel és a barátjával meg pár helyi fiatallal buliztunk egyet. Pia volt dögivel, ami meg is látszott másnap rajtam, egy ideig nem szeretnék jägert látni :D
Nagyjából ennyi, mint írtam feljebb nem történt sok említésre méltó dolog, de nem is baj, jó volt a pihenés :)
Ja azt majd elfelejtettem, hogy belebújtam húgival együtt egy helyi népviseletbe, viccesen néztem ki székely harisnyában, mellényben és bakancsban :) A képet Facebookon meg lehet nézni, ha érdekelne valakit.
Jövőre ugyanott, mert megunhatatlan azért :)
Elég visszaesett a postok száma itt az utóbbi időben, de egyszer talán ez is meg fog változni. Viszont eljött ismét az a része a nyárnak, hogy irány Erdély és a szülőföld. Majd lesz beszámoló is, ha történik valami említésre méltó.
Addig is legyetek jók, kezeket naná hogy paplan alá a bugyiba, ne igyatok mosatlan gyümölcslevet és ne felejtsétek, hogy amíg a föld kerek mindig lesznek rockerek, de a földünk ovális, jó nekünk a metál is! Sziasztok!
Ölég rég volt már podcast, úgyhogy most pótlom a hiányosságot ezzel a kis válogatással.
A függönyök behúzva, a lámpák leoltva, gyertyák meggyújtva, bugyik letolva, a pezsgő már a hűtőbe, ismerős ugye? Már csak a jó zene hiányzik és lehet is összebújni, hát hajrá! ;)
Kattints a képre a hallgatáshoz!
Hogyha arra ébredsz reggel, hogy kicsi ez a világ,
és bárki bármit csinál, az minden a te hibád.
A holnapot nem látod, mindenki utál,
mert kínszenvedés minden perc, jön nap-nap után.
Ahol nincsenek ízek, nincsenek képek,
nincsenek színek, nincsenek fények.
Lehajtott fejjel indulsz el ismét a harcba,
mert háború az élet és elhullik a gyáva.
Mert valami kezdődik, ember, és valami véget ér,
és csak Isten dönthet arról, hidd el, mikor mennyit élj.
Ha százszor kérded őt és százszor nem felel,
ő látja még, hogy jó vagy rossz vagy, kapsz, mit érdemelsz!
Az élet rendjén változtatni ne próbálj, nem tudsz,
mert az egyik pofont te adod, de a másik elől futsz.
Jutalmat ne várj, nem lesz, csak megbékélsz a sorssal,
és beletörődsz abba, ez megint nem jó oldal.
Refrén:
Hát mondd ami fáj, az a múlt, a miénk
Hiába nézel fel az égre!
És sírsz, odafent nem hallja az ég.
Hiába minden, úgyis vége!
Hát mondd ami fáj, az a múlt, a miénk
Hiába nézel fel az égre!
És sírsz, odafent nem hallja az ég.
Úgyis vége!
Mert én alig múltam 22 és elővett az élet,
hát kisírt szemmel néztem végig mikor mire képes.
Akinek köszönhetek mindent, aki a karjaiban tartott,
aki törődött a két fiával, az most feladta a harcot.
És minden úgy ment tovább, mintha nem történne semmi,
én éreztem, hogy most először férfinak kell lenni.
Mert azt gondoltam becsaptak, és hazugság volt minden,
mert holtan feküdt mellettem, kit a példaképnek hittem.
Tudom az az élet rendje, temeted a véred, de miért pont most,
és miért pont így, és folyton csak ezt kérdem.
Mert nem múlik el nap, hogy én ne gondoljak arra,
hogy mosolyogva tolna le, csak úgy ahogyan szokta.
Mert eltelt 3 év és nekem összejött az élet,
mert embereknek tízezrei nézik ahogy élek.
És tudom nagyon jól, hogy ő is figyeli az utam,
és ha rám néz akkor azt gondolja: Büszke vagyok fiam!
Refrén
Én már gyerek fejjel értetlenül néztem
míg más remegett a rossztól, én az ördögtől sem féltem.
Pedig senkitől sem láttam, valahogy mindig odaálltam,
ahol egy árva szava többet ér, mint ha más mondana százat.
Én mitől féljek? Nekem az Isten hamar megmutatta,
hogy ha Ő elfordul tőled, akkor dühösen néz vissza.
Meg, hogy olyan keresztet ad, ami majd maga alá temet,
mert mit kínlódjon értem, ha a rossz meg velem nevet.
És ha visszakérdezhetnék, én egyből meg is tenném,
akit csak úgy elvettél, azt csak úgy visszavenném.
Egy szavad sem lehetne, aki így előre fizet
az egy ima helyett, Uram, most már átkozódik tízet.
Mert te osztasz úgy mindent, hogy az ember nem is tudja,
hogy mit kap majd a bánatára, s mit kap majd a jóra.
Ezért várom a választ, velem vajon minek tetted,
ami a jóhoz kellett volna tőlem túl korán elvetted.
Refrén
Itt van két hír. Az egyik, hogy egy cigány megkéselt egy taxist. A retekklub vasárnap esti híradójában kb. 3 percet szenteltek ennek a hírnek.
A három férfit személyleírás alapján keresik a rendőrök. (forrás)
Aztán itt ez a másik hír. Rasszista feliratot matricáztak a szegedi postára. A tegnap esti retekklub híradó 5 percben feszegeti a témát.
A rendőrség közösség elleni izgatás miatt soron kívül büntetőeljárást indított.
...
Megpróbálunk róla rögzíteni ujjlenyomatot és egyéb dolgokat, amelyek felhasználhatóak a bizonyítás során, és megpróbáljuk az elkövetőt felkutatni, mondta Szenti Szabolcs főhadnagy, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. (forrás)
Viccbazdmeg...
Aztán a legfrissebb is itt van, ma ez verte ki a biztosítékot nálam:
A hétvégén összeszólalkozott haragosával az utcán egy kéz és láb nélküli, rokkantnyugdíjas pécsi férfi, aki a heves vita közben lövéssel is fenyegetőzött. Mire hazaért, már rendőrök várták. Őt és fiát is előállították, eljárás is indult ellenük, írja a bama.hu.
...
Ezután a rendőrök átvizsgálták a lakását, lefoglalták a pincében megtalált, több éve ott porosodó légpuskáját, majd elvitték a fiával együtt a Varga Damján utcai kapitányságra. (forrás)
Csodás országban élünk.
Politikai témában rég fejtettem ki véleményemet, de az utóbbi idők sűrű eseményei szólásra buzdítanak már engem is. Volt egy április fölényes Fidesz győzelemmel, gyalázatos emeszpé szerepléssel, elbúcsúztunk a magukat liberálisnak nevező szabad madaraktól meg a hazaáruló emdéeftől, jött és aratott Pesten az szdsz utódja az elempé, vidéken pedig tarolt a Jobbik.
Aztán jöttek ilyen aggódó cikkek, hogy narancsuralom meg viktatúra. Októberben jött az önkormányzati választás és akkor még jobban felerősödtek ezek a hangok, de leginkább akkor indult be az úthenger, amikor beindultak az intézkedések is. Olyanok, mint az Alkotmánybíróság hatáskörének megnyirbálása, vagy a magánnyugdíjpénztár lehetetlen helyzetbe hozása és persze a leghangosabb és legélesebb kritikákat a médiatörvény váltotta ki. Azon meg se lepődtem, hogy a legnagyobb részben ballib hazai média rögtön hússzorosra nyitotta a megafonját és megkezdte ezt az agyrém elterjesztését, hogy itt diktatúra épül meg vége a sajtószabadságnak és egyéb balfaszságok; persze hogy féltik a seggüket, de az hogy a külföldi baloldali és már konzervatív lapok is velünk foglalkozzanak az kiverte már a biztosítékot. Hát egyrészt mi a fasz közük van nekik a mi belpolitikánkhoz? Semmi. És amikor a szlovákok lenyomták a torkunkon a nyelvtörvényüket, akkor hol voltak ezek a károgók kérdem én? Sehol bazdmeg. Undorító kurvaanyátokat! Arról nem is beszélve, hogy nemrég be is vallották, hogy mire fel volt ez a nagy sárdobálás. Hát persze, hogy az európai szocialista, szociáldemokrata vezetésű országoknak szúrja a szemét, hogy Magyarországon kétharmados többséget szerzett egy jobbközép párt. Így jártatok csírák.
A másik amit fel nem tudok fogni, hogy mi magyarok miért gondoljuk azt, hogy egy külföldi médium hitelesebb, mint a hazai (főleg, ha belpolitikáról van szó) és miért adunk a szavukra. Ha itthon egy politikusnak rossz híre kerekedik külföldön, akkor rögtön bitófát meg ilyeneket emlegetünk, de miért? Valaki magyarázza már meg, mert egyszerűen nem fér abba a csúnya nagy fejembe. Hát ne legyünk már ennyire balfaszok, könyörgöm.
A másik meg ez az őrület, hogy jaj vége a sajtószabadságnak, meg narancsdiktatúra. Na ettől már az agyfasz kerülget. Értem én, hogy sokaknak nem tetszik, hogy Orbán most a góré, meg a Fidesz, de ez azért már túl megy egy határon. Lássuk be szépen felépítették a szocik, libsik, komcsik ezt a mesét, amit be is kajáltak jó néhányan. Körülbelül úgy, mint a 23 millió románozást, csak még jobban. Gratulálok! Ez a butaság netovábbja. Meg is indoklom miért és hogy ne tekintsetek elfogultnak ezért idézek egy minden oldalról elfogadott politológustól, Török Gábortól:
Abban igaza van az Economist cikkének, hogy Orbán Viktor hatalmat akar. Minden politikus ezt akarja, tudjuk legalább Max Weber óta, és azt is, hogy ebben az értelemben az sem igazán lényeges (más szempontból persze az), hogy önös célból vagy népboldogító tervei megvalósítása okán vágyik erre. Orbán helyzete annyiban különleges, hogy képes volt és ma is képes mindent alárendelni ennek, és ebben a törekvésében olyan tudatos és kitartó, hogy előbb saját pártjában, majd az országban is mindent és mindenkit legyőzött vagy túlélt. Így állt elő az a számára szerencsés és páratlan helyzet 2010-ben, amelyben egyrészt a pártján belüli koncentrált hatalomgyakorlás, másrészt az alkotmányozó többség és harmadrészt a gyenge, szétesett ellenzék miatt kormányfőként korábban nem látott lehetőséget kapott. Alig maradt vele szemben ellenerő, s hatalma a három fenti ok miatt egyelőre arra is elegendőnek látszik, hogy – ha úgy akarja - a maradék ellenerőt is csökkentse.
De miért tenné ezt, diktatúrát akar? – kérdezik gyakran tőlem. Nem, Orbán nem diktátor, hanem sikeres politikus akar lenni. Maradandót akar alkotni, legenda kíván lenni. Az elmúlt fél évét és az előttünk álló éveket nem értjük meg, ha abban a hitben élünk, hogy fő célja a demokratikus rendszer felszámolása. Orbán Viktornak tudnia kell, hogy ennek semmi realitása nincs – ha megpróbálná, az országot és vele együtt saját magát írná ki Európából. Meggyőződésem, hogy a kormányfő nem csupán tudja ezt, de ismeri és vallja is a demokratikus rendszerek előnyeit. Elmegy a falig, ha szükségesnek érzi, de azért mindig a szobán belül marad.
Akkor idén miért lépett olyanokat, amelyek miatt demokratikus elkötelezettségét is kétségbe vonják sokan? – kapom rendre az újabb kérdést. Nekem úgy tűnt, hogy Orbán Viktor a kormányalakításkor két állítást biztosan felírt a képzeletbeli falra: adócsökkentés igen, megszorítás nem. A szavazatban, a támogatásban gondolkozó politikus úgy vélte, hogy hitelességének és hatalmának tartós megtartásához ezúttal ez a két feltétel elengedhetetlen. Most nem az az érdekes, hogy igaza volt-e, hanem az, hogy Orbán – mint tette mindig korábban – mindent alárendelt kitűzött céljai elérésének. S a gépezet beindult: ha kellett, megnyirbálta az Alkotmánybíróság hatásköreit, ha kellett, lehetetlen helyzetbe hozta a magánnyugdíjpénztárakat. Márpedig kellett: mert ezek nélkül az eredeti terv már az első pillanatban kudarcot vallott volna. A kormányfő azonban – ismétlem: mint tette mindig korábban – nem foglalkozott a kritikákkal, nem bizonytalanodott el, nem fordult vissza, hanem megtett és megcselekedtetett másokkal is mindent, amit lehetségesnek és még vállalhatónak gondolt. De semmi sem önmagában volt fontos, nem önmaga miatt kellett – ezért motivációja, indoka önállóan nem is érthető meg. (forrás)
Innentől kezdve ez a sajtószabadságért összehívott tüntetés is egy hiteltelen balfaszság. Okosabb lenne inkább úgy hívni, hogy szdsz újjáalakulógyűlés. Igaz, akkor lófaszt sem érdekelne, de legalább hiteles lenne.
Annyira megtetszett ez a szám amíg Aradon voltam, hogy megérdemel egy postot, íme:
I can't be what I wanted to be..Losing my identity..
Cause I got a lot of life in me..Let me live my american dream!
I can't be what I wanted to be..Losing my identity..
Cause I got a lot of life in me..Let me live my american dream!
McDonalds, Michael, Notorious BIG, George Bush, Coca Cola si MTV, Hollywood, Mike Tyson, Irak, 11 septembrie, ce dezastru, pacat
FBI, CIA, hamburger, hot dog, Bill Gates, Windows, Microsoft
Acum nu te mai duci la munca te duci la job
Mai demult ziceai adidas la picioare de porc
Nu mai avem cartiere naspa, avem ghetou
Rapperii au flow, sunt underground yo
Totul este cool
nimic nu e misto
femeile o ard ghem
barbatii-s mai mult lemn
o ard mereu pe whiskey si fac pe superman
tre sa fii in trend altfel nu e de gluma
is this the life nu suna asa bine in romana
I can't be what I wanted to be..Losing my identity..
Cause I got a lot of life in me..Let me live my american dream! (2x)
Nadia Comaneci, Tiriac, Ceausescu, Hagi, Dracula si cam atat stiu restul
Bagam hip-hop da pe-urma mergem la fitness
Nu-i bai, oricum totul e invers
Televiziunile fac rating, avem deejay
Vorbim engleza de cand ne nastem, bai
Copiii nostri nu mai vor sa fie Jackie Chan
joaca Counter Strike si vor sa fie star
La casa de discuri ni se vorbeste de sound
Tre sa fim mai catchy, fa ceva gen 2pac
Daca nu e gen aia atunci nu are airplay
de parca am castiga dolari si nu lei grei
Undeva-n Balcani suna a manele
Pai mai demult aicea era Turcia, mai vere
Sunt om de stat, incerc sa fiu original
Pun ceva de la noi in raposatul Salajan
Tovaras, no, acum se zice bro
Avem iepurasi playboy care dau din popou
o ardem VIP, dar totul este gri
nu ne mai fac o vizita fratii din FMI
… in MAI si cat mai suntem vii
noi mergem sa muncim sa scoatem toti banii
daca cineva descopera ceva
cercetatorii vin clar din America
I can't be what I wanted to be..Losing my identity..
Cause I got a lot of life in me..Let me live my american dream! (3x)
Rég jártam erre megint, közben hátunk mögött van egy karácsony meg egy szilveszter és itt az újév. Megmondom őszintén nem azért nem írtam, mert nem lett volna mit, hanem mert egyszerűen annyira zavarosak voltak a gondolataim, hogy abból semmi értelmes nem került volna ki.
Belső konfliktusok egész sorával hadakoztam, nem is beszélve a magánéleti dolgokról. Meghánytam-vetettem a dolgot és arra jutottam, hogy a legjobb az lesz, ha kicsit itt hagyok mindent és elmegyek feltöltődni az ünnepek alatt. Így el is utaztunk húgommal Aradra, az én szülővárosomba, ahová nem csak geológiai szálak fűznek, hanem rokoniak is. Eddig úgy tekintettem egyébként magára a városra, mint az életem egy állomására, de ez alatt a cirka két hét alatt rájöttem, hogy nem csak egy állomás, hanem a második (harmadik, sokadik) otthonom. Sokkal inkább otthon éreztem magam, mint itthon Pesten.
Most Pestet, vagyis inkább az otthonomat érzem inkább egy állomásnak, és folyton betolakodik a gondolataim közé, hogy nem itt van a helyem és, hogy visszafogok térni még szülővárosomba, vagy Erdélybe. Ez még persze a jövő zenéje. De nagyon kacérkodok a gondolattal.
Szóval Új év, új remények. Remélem felpörög ez a blog is újra, ahogy a szerelmi életem is. És ha minden jól megy dolgozni is fogok nemsokára. 2011 állok elébe a kihívásoknak, de azért csak óvatosan!
Ezt meg csak azért is!
Volt ugye ez a Alföldi Robikás affér, aki állítólag buzi is meg igazgató is, méghozzá a Nemzeti Színházé:
Ízléstelenségnek nevezi a Magyar Hírlap, hogy a Nemzeti Színházban ünneplik a román nemzeti ünnepet december 1-jén, melynek alkalmából előadást és állófogadást A Hírlap által megkérdezett színészek és történészek is bírálják Alföldi Róbert döntését.
Azt hinné az ember egyébként, hogy egy Nemzeti Színház igazgatója kicsit jobban végiggondolja a döntéseinek a következményét. Hiszen mégis, hogy nézne ki, hogy a románokkal együtt koccintana Erdély elcsatolására. Nonszensz.
Aztán hamar reagáltak azok a pártok, akik törődnek az erdélyi magyarokkal és Robika visszavonta ezt a marhaságot. És akkor most jön ez a senkiházi tápos ultraliberális idióta és elkezd viccelődni ezen, meg közel félmillió magyar ember fájdalmán.
Bede úr te mégis ki a faszom vagy, hogy ezt megengedheted magadnak? Azt hiszed, hogy azért, mert az indexnél írogatsz néha, meg van egy régóta nem vicces blogod és a tumblren posztolgatsz faszságokat már eldöntheted, hogy kinek mi mennyire fájhat? Azért mert te nem kerültél 90 éve a határon kívülre eldöntheted, hogy mások lépjenek már tovább, mert ez nem egyezik a te "európai" neoliberális gondolkodássoddal?
Marcikám ez kurvára nem így megy, és én egyetértek azzal, hogy a két ország kapcsolatát rendezni kell és jobbá kell tenni főleg, hogy az EU tagsággal már leomlottak bizonyos határok, de egy Nemzeti Színházban akkor sem illik együtt bájologni az oláhokkal és megünnepelni Erdély elcsatolását. És ha te is Erdélyben születtél volna, akkor ezt értenéd és nem poénkodnál rajta, te nagyon magyar senki. És még valami:
Aki ismer személyesen, vagy csak innen a blogról esetleg más felületről az tudja, hogy elég nagy Linkin Park rajongó vagyok lassan tíz éve. Épp ezért az előzetes hírek alapján én is nagyon vártam már az új albumot. Gondoltam, majd jól kielemzem itt és akkor az nagyon jó lesz. Ám az az igazság, hogy az első pár hallgatás után úgy döntöttem inkább hagyom érni a dolgokat és nem írom le az első véleményt, mert a blog szégyellné el magát helyettem.
Azt hiszem megérte várni a kritikával, mert most már másképp ítélem meg, mint az első pillanatokban és higgadtabban tudok fogalmazni. Az a baj, hogy fanatikus rajongóként, akinek az első igazi és meghatározó zenei élménye a Hybrid Theory volt, azt vártam, hogy majd talán folytatódik ez a zenei vonal, ami a maga idejében korszakalkotó és teljesen új volt. Ugye gondoljunk bele, alternatív rock, hip-hop és elektronikus zene egyfajta olyan fúziója, ami magával ragadott tizenévesként. És nem csak engem.
Persze most lehetne azzal jönni, hogy hiú ábránd volt ez a reménykedés hiszen már a Minutes to Midnight is egy váltás volt a zenekar életében. Nem lehet mit tenni, ilyen a rajongó. És akkor ki jön ez az album és az ember a haját tépi, mert elsőre szerintem nem volt olyan aki ne tépte volna a haját ettől. Az első gondolataim azok voltak, hogy: Ez mégis mi? Ez minden, csak nem Linkin Park és hasonlók. Hiszen kérdem én, hol van a gitár? Mi ez a sok elektronika? Mi ez a sok töltelék semmi szám és hol van a zúzás? Hol vannak Mike rap szövegei és Chester ordításai?
Ekkor elolvastam néhány rock magazin kritikáját az albummal kapcsolatban és volt aki nálam is keményebb szavakkal illette, úgyhogy szépen félretettem és néha-néha egy újra hallgatásra elővettem újra, hogy ízlelgessem még többet. Aztán eszembe jutott valami. Még hozzá az amit a srácok a Frat Party DVD-n mondtak miután megjelent a HT. Azt mondták, hogy ők valami újat szerettek volna létrehozni és nem akarják ha beskatulyáznák őket. Mégis megtörtént, jött a nu-metal jelző és a Meteorával ez még hangosabb lett. Ez volt az szerintem, amit ők elakartak kerülni épp ezért jött a váltás az MTM-mel és most a Thousand Suns-zal. És ha ezt az analógiát nézzük, akkor a kérdések is eltűnnek és beláthatjuk, hogy tulajdonképpen ez még mindig a Linkin Park. A Hybrid Theory pedig megmarad egy jó nosztalgiának, amit mindig elő lehet venni.
A kedvencem az albumról pedig a Blackout, íme:
Érzed már a feszültséget?
Felkészültél?
2010. szeptember 11. 17:30 Szusza Ferenc stadion
Újpest - Ferencváros
A Megyeri Csárda ki van festve.
Odajárnak a Dózsások minden este.
A Dózsások azt hiszik, hogy a Fradit elverik.
Egy nagy lófaszt!
Még egy lófaszt!
Na nem az Orbitron és a Megaharcosok, hanem a 2010/2011-es hazai jégkorongbajnokság, párhuzamosan a románokkal közös rendezésű MOL Ligával. Kezdésként ma hazai pályán játszunk (Fradi) a Miskolccal. Ideális lesz bemelegítésnek azt hiszem.
Annyira bepörögtem amúgy ettől a tudattól, hogy jönnek újra a meccsek, hogy elkezdtem a tavalyi bajnokság meccseinek az összefoglalóit újra nézegetni. 19 órára már teljes extázisban leszek úgy érzem, ami mondjuk nem is baj, majd emelem a hangulatot. Persze meccs előtt még meghallgatok egy-két szurkolói nótát is, hogy teljes legyen a katarzis.
És akkor a mai naptól kezdve kedd, szombat és/vagy vasárnaponként jönnek újra a vidéki túrák, amik már eleve maradandó élmények épp úgy, mint a hazai meccsek is. 3x20 perc kemény, taktikus, gyönyörű, tiszta, izgalmas, verekedős sportélmény; na meg tapsolás, idegeskedés, éneklés, hülyebírózás, forraltborivás, szurkolás. Imádom! :)
Csak a testem megtagad...
Az a helyzet, hogy a legutóbbi blogbejegyzés júliusban született, most meg már szeptember van és mégse kéne ezt a valamit itt parlagon hagyni.
Szóval júliusban volt ugye Erdély. Körülbelül másfél hetet töltöttünk otthon, és tényleg otthon mert a nagyszüleim udvaráról legtöbbször csak a mezőre mentünk segíteni nagyfaternak az ilyenkor szokásos nyári munkákban. Ami tulajdonképpen még jó is így egyszer egy évben. Kellemesen elfárad az ember benne és még jól is esik kicsit kollektíve dolgozni.
Na persze nem csak otthon ültünk ám, mert voltunk egyik nap a Szent Anna tónál, ami még mindig gyönyörű. Hazafelé pedig Csíkszereda után egész Gyergyóig én vezettem néhol szakadó esőben és szerpentines utakon. (Amikor hazaértünk egyébként akkor tudatosult bennem, hogy bár most kezdtem ezt az egész vezetés dolgot, de már most imádom. Csak meg ne utáljam itt Pesten...) Aztán voltunk még két nap a Medve tónál is, ami Szovátán van és sós, tehát bármilyen ügyetlen is az ember, nagy tehetség kell ahhoz, hogy elsüllyedjen. A többiek bekenték magukat iszappal is, mert hogy az jó a reumás és egyébb fájdalmakra, de én mondtam, hogy köszönöm ezt inkább kihagyom, mert hálistennek egyelőre még nincsenek ilyen jellegű panaszaim, másrészt irtó büdös az iszap. Persze azért kaptam két kézlenyomatot a hátamra és egyet a mellkasomra, hogy én se maradjak ki a jóból. Jah és ez alatt a két nap alatt is sokat vezettem.
Unokatesómnak köszönhetően pedig két éjszaka bulizni is voltam a helyi fiatalsággal, akiknek egy részét már én is ismertem, a két évvel ezelőtti EMI Táboros Kárpátia koncert és erdei afterparty miatt. Fergetes egy buli volt, remélem még sokszor fogok velük súvadni, ahogy a székelyek mondják. :]
Aztán jött az Augusztus és vele együtt a Sziget, amit nagyon vártam már. Ismét egy hét őrület. Szuper is volt végig, mint mindig. A legnagyobb koncertélményeim az Iron Maiden-hez, a 30 Seconds To Mars-hoz, az Enter Shikari-hoz, a Skindred-hez, a Subscribe-hoz és a Superbutt-hoz, a Road-hoz és a Dalriadához és a Depresszióhoz kötődnek. Ja meg volt Tankcsapda is, ami irtó nagy csalódás volt számomra a tavalyi jubileumi koncerthez képest. Szinte csak az új albumról játszottak Lukácsék és az meg konkrétan egy fos.
És meg is érkeztünk a mához, ami már szeptember elég keményen. Kezdődik a suli, lassan a főiskolásoknak is. Na meg a jégkorongbajnokság kedden. Be is fogok ruházni egy szezonbérletre úgy döntöttem. Nagyjából ezek vannak.
Na meg a vissza-vissza térő irdatlan fos kedv, ami már lassan két éve kínoz, de azt hiszem ez a nyár eddig a negatív csúcspont, hullámvölgyekkel. És olyan ez tulajdonképpen, mint a rohadó gyümölcsöknél. Először belül kezd el megromlani valami, aztán burjánzik, terjed mint egy szövődményes rák és végül teljesen szétrohaszt. Te pedig sikálod kívülről a héját, mert hát el kell azt még adni, ugye.
Amikor ezeket a sorokat olvasod én már valószínűleg úton leszek és robogok Erdély felé, az én kis hazámba. Igen, megint Erdélybe, mert Erdély megunhatatlan, Erdély felejthetetlen, Erdélynél nem is kell jobb nyaralás.
Lehet, hogy jelentkezem még onnan is, de ha nem tenném, akkor ne csüggedjetek! Beszámoló mindenképp lesz, vagy nem. :P
Ti mindenesetre legyetek rosszak, ne igyatok mosatlan gyümölcslevet, szeretkezzetek és sokasodjatok, ahogy az Úr mondta volt és ha már szeretkeztek és jót akartok, akkor ne gumival tegyétek, mert az olyan mint füldugóval zenét hallgatni; (Védekezni persze kell és lehet másképp is! ;) ) és persze ne feledjétek azt sem, hogy Beethoven a zene Mozartja, a Ferencváros mindörökké! ; a Télapó az kommunista fehérszakállú idióta, a Mikulás pedig létezik, csak Lappföldön él; a Rock meg örök és elpusztíthatatlan!
Utolsó kommentek