Az is megvolt mára hatványozottan. Történt ugyanis, hogy betévedt egy elsőre szimpatikusnak tűnő idősebb bácsika az ügyfélfogadásra, hogy ő szeretne egy két dolgot tisztázni. Ebben idáig nincs semmi szokatlan, mindennapos eset.

Na de mint utólag kiderült az ürgének valami kottyanása lehetett, mert ez a mondat hagyta el a száját - jelzem, hogy nem hittem elsőre a fülemnek, majd egy félhalk bazmeget eleresztettem és fogtam a fejemet legalább 5 percig. - :

Én 30 év alatt most hallom először, hogy a lakbért fizetni kell. Én sose fizettem lakbért.

Mint kiderült természetesen fizetett, csak egy bankon keresztül, ami egyszerűen amikor kellett leszívta a pénzt, most meg valamiért nem és ebből volt a probléma. A bácsika egyébként azon is teljesen megvolt rökönyödve, hogy a bank leszívja a pénzt és így kerül kifizetésre a lakbére. Erről egyébként elsőre ez a kép jutott eszembe:

A másik ilyen még (a sok közül) amin ki tudok akadni, az az hogy még mindig vannak sokan, akiknek a : - külsejében nincs kivetnivaló nagyjából,  - nem büdösek, - nincs pia-pacsuli-doh-fokhagyma és egyébb szaguk és nem tudják a saját nevüket leírni, ha alákell írni valamit.

Ezek vannak ma Budapest, Magyarországon 2009-ben, a XXI. században.

----

Kiegészítés: Igaz, hogy még most kezdtem el dolgozni szinte, de egy ilyen után elgondolkodtam, hogy nyugdíjba vonulok. :D