EmceeMike blogja

Nos hát a hír igaz, az V. szemeszter megkezdődött a számomra is. Méghozzá rögtön 3 előadással csak, hogy érezzük a törődést. Én speciel éreztem is, mert le is fárasztott ez a nap rendesen, pedig nem volt megerőltető fizikailag.

Első előadásként Multimédiával kezdtünk, amit gondolom nem kell nagyon bemutatni. Rögtön már rá is tértünk a későbbi órák témáira és a kidolgozásra váró feladatokra. Szócikket kell írjunk az Iliason belüli Wikire egy általunk választott témakörben, valamint előadást is tarthatunk belőle 15-20 percben, ha bátrak vagyunk. És akkor ez nekünk jó, mert meg is van a jegyünk fele már. Én a filmkészítés történetét választottam, mert elsőre az fogott meg és mivel szeretem a filmeket talán sikerül valami érdemlegeset összekaparjak. 

A következő előadás a Testmodellezés volt. Na ez sem lesz egy nehéz tantárgy így első nekifutás alapján. 3D-ben fogunk tervezni és rajzolgatni CADKEY Workshop segítségével mindenféle jóságokat. A bevezető meg is volt rögtön egy kis történelmi háttérrel, ahol is az első írásos emlékektől egészen napjainkig néztük át az információ írásos fejlődését. Többek közt szóba került Jókai is, aki mint kiderült a tanárúrtól: jellemzően a XIX. században élt. Gondolom persze nem így akarta kifejezni magát, de mindenesetre vicces volt. :]

És akkor jött a csúcspont az Infokommunikáció, aminek nagyrésze a Mobilkommunikációból fog állni, de lesz itt szó többek között a vezetékes telefonról meg a GPS rendszerekről is. És ha már GPS. Mint kiderült a tárgyat sokféleképp lehet teljesíteni. Először is ott van a 2 db zárthelyi aminek az abszolválásával megajánlott jegyet lehet szerezni. A tanár úr szerint erre még nem fordult elő példa. Röhögés, akkor ez kihúzva. A másik lehetőség a vizsga ugye a szemeszter vége felé, ami vagy sikerül, vagy nem. A harmadik lehetőség pedig a Terepi mérés. Na ez már jól hangzik. Annyira jól, hogy nagyjából mindenki ezt választotta az elsődleges felmérés alapján, nem meglepő módon.

Az egész pedig úgy fog kinézni, hogy 5-10 fős csapatonként lekocsikázunk a Kis-Balaton környékére, egy GPS koordinátákkal megadott helyet keresve, majd szintén GPS koordináták segítségével különböző tárgyakat, dobozokat keresünk meg. Ha megvannak, akkor digitális fényképezőgép és kamera segítségével ezt dokumentáljuk és a későbbiekben egy DVD-n film formátumban beadjuk. Már zseniálisan hangzik, ugye? Nekem nagyon tetszik ez az egész, teljesen felpörögtem tőle. :] Jó lesz ez, nem is beszélve arról, hogy majd lehet inni is. :D

Ma 8 éve történt az azóta is legnagyobb és legmegrázóbb terrortámadás a Világkereskedelmi Központ (WTC) két ikertornya ellen. Már 8 éve... Nagyon rohan az idő azért, ha belegondolunk olyan, mintha most lett volna.

 Emlékszem még tisztán, hogy mennyire megrázott akkor a hír, de nem csak én voltam ezzel így. A suliban megállt szinte a tanítás, nem lehetett koncentrálni akkor az olyan dolgokra, mint a matek, vagy a történelem hiszen épp egy újabb esemény került bele a későbbi történelemkönyvekbe. Ahol volt ott tv-n néztük a tudósításokat és lélegzetvisszafojtva vártuk a friss híreket, nem volt kedve senkinek viccelődni. Hatalmas kuss volt mindenütt, csak a rádió vagy a tv hangja hallatszott. Így

Másnap persze nem ez volt már a helyzet, de emlékszem arra is, hogy sokáig volt még az ikertornyok katasztrófája a téma. Nem is csoda persze. Szörnyű egy tragédia volt ez.

Végezetül azon ti gondolkodtatok már, hogy vajh hány bejelentés érkezhetett akkor a 911-es segélyhívószámra, 9 óra 11 után, 9. hó 11-én?

Hadd idézzek akkor most a szentkoronaradio.com-ról egy hírt, mert leírni az idegtől nem tudom:

...

Elindult tehát a legközelebbi kis abc-be, amely csupán 2 percre volt az otthonától, igazolványok nélkül, kiszámolt pénzzel s egy kulccsal zsebében.

Mikor odaért, a közértben a kiszolgáló hölgybe 2 cigány férfi kötött bele, kevesellvén a borválasztékot illetve ittasan kötözködtek. László egy kifejezetten csendes ember volt, még csak nem is volt nagydarab, nyugodt, mindig jókedvű volt. Mégsem bírhatta szó nélkül hogy 2 cigány kötözködik egy fiatal nővel, így szólt hogy ne piszkálják már őt. Ennyi volt az összes "bűne", ezután kapott egy nagy maflást az arcába, utána földre került és a két cigány holtra rugdosta. Fényes nappal, nyílt utcán egy közért előtt!

Senki nem segített neki, senki nem tett semmit... A közértesnő szólt a családnak hogy az apát, férjet elvitte a mentő mert megverték. Ekkor még csak annyit tudtak hogy verés történt, de nem azt hogy gyalázat. Bementek a kórházba és az orvos közölte hogy László kómában van és már nem fogja kinyitni a szemét. Agya több helyen bevérzett agysejtjei pusztultak és már az alapvető ellátásra nem képes a szervezete. Másnap estére a szíve is leállt.

És akkor most kérdem én: Miért nem került be a hírekbe? Hol van A 100 milliós nyomravezető díj? Hol van ilyenkor a sok véresszájú emberjogi aktivista, aki a kisebbségek jogait védi? Hol van ilyenkor a Rendőrség? Hol vannak a nagypofájú politkusaink? Bajnai, Draskovics és a többiek, hol vagytok? És hol vannak a habzószájú bértollnokok, akik remegő kézzel írják meg a Magyarországon eluralkodó rasszizmusról szóló cikkeiket. Sehol. Ültök a seggeteken bazdmeg és náciztok, Gárdafantomoztok meg félelemkeltőztök. Hányok tőletek!

Nem tudom kifejezni azt a gyűlöletet, amit érzek amúgy ezek a patkányok és a védőik iránt. De talán jobb is mert még értem jönne a fekete autó.

FankaDeli után most hadd prezentáljam a kis Szabi új számát, ami a szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozás jegyében íródott. Szintén nagyon jó szám.

Hallgassátok és terjesszétek ezt is!

Kiegészítés:

Most nézem csak, hogy milyen nagy port kavart ez a szám. Sok internetes újságba bekerült, többek közt szlovák oldalakra is.

A mai nap kisebb-nagyobb nehézségek árán, de sikerült beiratkozni az V. szemeszterre. A nehézségek ott kezdődtek még korábban, hogy átkerültem költségtérítéses képzésre az államilag támogattból. A költségtérítéshez diákhitelt kellett igényeljek, ami - mint ma kiderült - nem is olyan egyszerű dolog. Mivel még ezen a téren nem igazán vagyok tapasztalt, így richtig nem ott kezdtem az ügyintézést, ahol kellett volna. A suliból végül elmentem egy bankfiókba és igényeltem lapot, amit kitöltöttem aztán siettem is vissza. Itt ismét kitöltöttem három lapot és leadtam mellé még hármat a beiratkozás végett. Felesleges adminisztráció ftw!

Végül aztán csak sikerült mindent a helyére tenni és kissé megfáradva vettem át az oktatócsomagot: 3 könyvet. Az órarend nem is rossz, egész korrekt.

A tantárgyak pedig:

• Informatikai rendszerek fejlesztése ( ez érdekes lesz )
• Mesterséges intelligencia (wút, állítólag szívunk majd vele, mint a torkosborz)
• Projektmenedzsment

• Infokommunikáció (ez jól hangzik)
• Integrált vállalatirányítási rendszerek (ejj, de szép neve van!)
• Multimédia (szintén érdekes lesz)
• Testmodellezés (lol wut?)

Az új épület ahova a Gábor Dénes és a Számalk zRt. költözött pedig kifejezetten tetszik. Talán a jobb környezetben, kellemesebb és "szórakoztatóbb" lesz tanulni.

Nem is tudom hol kezdjem el, talán az elején. Ez a film egyszerűen zseniális. És pont. Sok helyen olvastam róla nagyon sok jót, és hallottam már negatív kritikát is, így eléggé tele voltam kérdésekkel mielőtt beültem a filmre, de már nagyon vártam mindenesetre. Csalódnom hálistennek nem kellett egy cseppet sem, Tarantino hozta amit szokott és egy olyan filmmel ajándékozott meg minket ismétcsak, amiről még sokszor és sokat fogunk hallani.

Sok második világháborús filmet láttam már, igaz nem az összeset, de mindegyik a maga nemében más miatt volt zseniális. A legjobbak azonban mind arról szóltak, hogy a nácik gyilkolják a szegény zsidókat és hűde csúnya dolog ez. Nincs is ezzel baj, így is van. Viszont hiányzott már egy ilyen film a palettáról, mint ez. Egy olyan film, ami másképpen vizsgálja meg ezt a zsidó-náci kérdést. Ez az egyik tényező, amitől ennyire jó ez a mozi. Ezúttal nem azt látjuk, hogy hogyan végeznek a zsidókkal a horogkeresztesek, hanem fordul a kocka.

A brigantyk amerikai zsidó katonák, akiket Aldo Raine hadnagy (Brad Pitt) azért verbuvál össze, hogy nácikat öljenek kegyelem nélkül. És mivel Aldo indián származású (innen jön a beceneve is: Apacs) azt parancsolja a brigantyknak, hogy fejenként 100 náci skalppal számoljanak el neki.

Kicsit akkor a színészekről is: Aldo Raine szerepében Brad Pitt szinte sziporkázik. Egyszerűen zseniálisan eltalálta és beleélte magát a karakterébe. A film eleji monológja, amit a trailerben is már lelőttek az körülbelül azon a szinten van, mint a szintén Tarantino film Ponyvaregény flmeleji monológja. Talán még azon is túltesz. Eddig amúgy nem igazán csíptem Pitt-et, de most nőtt egy párat a szememben.

Aztán ott van Hans Landa (Christoph Waltz). Ő a másik aki hatalmasat alakít a zsidóvadász becenévre hallgató náci tiszt szerepében. A kettejük párbeszéde alatt szinte visítottam már a röhögéstől és velem együtt a mozi is.

Akit pedig bunkó módon utoljára hagytam az a Shosanna-t játszó Melanie Laurent. Igaz, hogy nem vörös, de engem megvett kilóra a szemeivel és azzal a tekintettel amiket produkált, a bosszúszomjas karakteréről pedig már ne is beszéljünk. Pazar volt.

Ha valaki még nem látta volna az mindenképpen nézze meg, kihagyhatatlan egy könnyed, sírvaröhögős estéhez. 10/9.5

FankaDeli akinek volt egy kisebb nagyobb balhéja a magyar zenecsatornákkal nem is olyan régen, új számmal és klippel ad életjelet magáról nem is akárhogyan méghozzá.

Ezt a számot az idén márciusban elhunyt Ocskay Gábor emlékére írta. Nagyon szép lett. A videóban pedig kis összefoglalót láthatunk Kiscsicsó jégkorongos pályafutásának legszebb pillanataiból. Nézzétek, hallgassátok, terjesszétek!

Nem értem egyébként, hogy mire fel van ennek a videónak, ami a híradóba is bekerült és többen is írtak már róla; ekkora visszhangja. Miért kell játszani ezt az ostoba médiahisztit, amikor mindenki tudja, hogy ez a polgármester csak kimondta az igazságot. Kész és ennyi, mondat vége.

Persze értemén, hogy az egyértelműen ballib túlysúlyban lévő médiának ez jó, abszolút megértem. Jön a nézettség, mindenki erről beszél egy pár napig, tiszta biznisz. Sőt megértem ezeket az ún. kisebbségi képviselő akárkiket, (akik az állítólagos beteg roma gyerekeknek járó segélyen/pénzen mulatoztoznak) akik habzó szájjal már egyből náciznak és védik a fajtájukat. Jól is nézne ki, ha elismernék, hogy ez az igazság.

Legyünk őszinték és tegyük a kezünket a szívünkre. Azzal már réges-rég tisztában vagyunk, hogy a cigányasszonyok nagyrésze (mert kurvakorrekt vagyok mostépp) nem azért esik teherbe kétszer-háromszor-tízszer, mert az neki olyan jó és ilyen sok purdét szeretne. Nemhát, több gyerek - több segély - több támogatás - több pénz. Így végül is könnyebb megélni, mint munkából, akkor minek dolgozni. Egyszerű ez, mint az egyszeregy. Csakhogy ez nem így működik ám. És ha ezt az analógiát megnézzük, akkor én speciel egy cseppet sem vagyok azon meglepődve, hogy egyesek a saját még meg nem született gyereküket gumikalapáccsal nyomorékká teszik, hogy ha úgy születik meg nyomorékként, akkor még több pénzt kaphassanak utána. Egy cseppet sem vagyok ezen meglepődve.

El is mondom miért. Azért mert már nem egyszer tudatosult bennem, hogy ezek nem emberek, de még csak nem is állatok, mert azok is védik a szaporulatot más állatoktól a legtöbb esetben. Megnevezni se tudom igazából, hogy mik valójában. A legjobb és legkorrektebb kijelentés rájuk talán az, hogy ők teszik ki a Magyarország Rákfenéi c. csoport 90%-át. És akkor még utána se számoltam.

Lesz itt még más világ én nagyon remélem, és akkor vége lesz ennek a víg életnek amit ezek folytatnak. A változás szelét már érezni lehet, még ha egyelőre szarszagú is.

(Azt pedig így a végén és zárójelben szeretném még egyszer leszögezni, hogy azzal a maroknyi cigánnyal amelyik dolgozik, adót fizet, nem lop, nem csal, nem öl és egyáltalán; azzal még mindig nincs bajom, de igazából ezt már mindenki tudja, aki úgy gondolkodik mint én ebben a kérdésben. Annak meg aki továbbra is kirekesztésről, hátrányos megkülönböztetésről, rasszizmusról beszél ideje lenne levennie a szemellenzőt, mert nyilván nem ló és szeme is van, amit ki lehet nyitni. )

Trianon óta nem lett Magyarország úgy meggyalázva, mint a szeptember elsején életbe lépő szlovák nyelvtörvénnyel. Hihetetlen, hogy 2009-ben idáig süllyedt egy fejlődő EU tagország, hogy a kisebbségi nyelvhasználatra törvényt hozzon. Egyszerűen nonszensz és vérlázítóan sértő csapás volt ez tőlük. Arról nem is beszélve, hogy alapvető emberi jogokat söpör ezzel el.

Undorító és szégyenteljes az, amit az utóbbi időben kapunk egyébként tőlük. Mi sem vagyunk jómadarak az tény, de nem hiszem, hogy erre - amit ők csinálnak - rászolgálnánk. A legutóbbi nagy vihart kavart Sólyom Lászlós eset is jól mutatta ezt.

Mindez pedig a véresszájú cigányvédő és szélsőjobboldali nacionalista Slota-nak és a pincsikutyájának, Ficonak köszönhető. Elég volt már belőlük, de nagyon. Nem is értem egyáltalán, hogy mit keresnek ők még mindig a bársonyszékben. Rég elkellett volna már takarítani őket onnan jó messzire. Meg azt sem értem, hogy az EU miért nem lép valamit és miért csak ránk meg tótokra mutogat, ahelyett hogy emberesen pofánvágná Ficót. Hol élünk könyörgöm?

Azt meg végképp nem értem, hogy miért kell a szlovák emberekben keltsék a magyarellenes gyűlöletet s ezáltal bennünk is irántuk. Mert nekem például semmi bajom nem volt velük eddig és most is csak azokkal van, akik támogatják azt a két bóhocot. Egyébként pedig szeretnék eljutni egyszer-kétszer a Felvidék több pontjára is, de nem szeretném ha gyűlölködve néznének rám, mert magyarul beszélek. És hogy erre az egészre miért van szükség, azt nem értem egyáltalán. Talán még túl kicsi vagyok.

Azt meg szögezzük le honfitársaim, hogy fenyegetőzhet és vízionálhat háborúval Slota nekünk, de mi nekünk nem kenyerünk az erőszak és nem fogunk felülni egy ilyen ocsmány provokációnak. Ámde, ha mégis harcra kerülne a sor, akkor nem fogunk megfutamodni sem egy ilyen senkiházi és hontalan bandától. Nem biza, kivont karddal fogunk bemenetelni Kassára és az egész Felvidéket is visszafoglaljuk, ha az kell ahhoz, hogy megtanulják végre hol a helyük nekik. Sms-ben pedig elküldjük majd a történelem könyvük bővített kiadását mellékletként egy Idősebb vagyok, mint Szlovákia pólóval. 

Szeptember elseje van. Több millió tanuló gyerkőcnek és már nem gyerkőcnek ez azt jelenti, hogy vége a nyárnak. Vége a délig vagy még továbbtartó nagy alvásoknak, vége az éjjel 3-ig tartó gépezésnek. Befejeződnek lassan a fesztiválok és véget ér a nagy bulizások időszaka.

Reggel majd kifognak ürülni a fórumok, közösségi oldalak és a játékszerverek, a padok pedig ismét megtelnek a tudásvágytól és lelkesedéstől duzzadó deákokkal. 

Ezt lógó orral és duzzogva, de tudomásul kell venni. Én is így tettem 12 évig, azonban ez már a harmadik év úgy, hogy a szeptember elseje nekem nem egyenlő a sulikezdéssel. Meglehet azért ezt könnyen szokni, és 12 év után már talán ki is jár ennyi. :]

Nekem a jövőhéten lesz még csak a beiratkozás, és utána kezdődik a következő szemeszter. Addig is még van pár nap, amit pihenéssel tölthetek a munka mellett persze. Hiszen suli miatt nem kell korán kelljek még, de ott van a meló, ami miatt igen. Viszont így volt ez nyáron is, úgyhogy nem érzékelek túl sok változást azzal, hogy beköszöntött a naptár szerinti ősz.

Engedjétek meg, hogy ezzel a kis bejegyzéssel mély tiszteletem és őszinte csodálatom fejezzem ki a Magyar Honvédség Székely Hadosztályának.

1944 augusztus 26-án ez a bátor hadosztály kényszerítette megtorpanásra a szovjet csapatokat az előrenyomulásban és később derekasan helytállt amíg tudott az átállt román seregekkel szemben is. Az Úz-völgyében az offenzíva aztán elég egyoldalú lett, köszönhetően a túlerőnek. Sokan haltak hősi halált Magyarországért, akik pedig még mindig élnek évente ezen a napon összejönnek egy kis közös múltidézésre, nosztalgiázásra. Idén a 65-ik évfordulóján ennek a napnak megemlékezést tartottak a veteránjaink.

"Hatvanöt évvel ezelőtt még megünnepeltük Szent István napját, aztán a cselszövéssel és túlerővel szemben nem volt menekvés" — emlékezett rövid köszöntőjében dr. Szőts Dániel egykori honvéd, az úz-völgyi ünnepségek mindenese.

...

Idén négy új emlékjelet avattak fel az úz-völgyi panteonban: Mikóújfaluból egy vörös andezitből készült kettős keresztet hoztak az emlékezők, Árkosról újabb kopjafát (ezúttal az ezred katonazenekarának tiszteletére), Szentivánlaborfalváról negyvennégy helybeli honvéd (közülük immár egy sem él) emlékére került kopjafa a temetőbe, Gelencéről pedig Kelemen Dénes által faragott fakereszt. (forrás: szentkoronaradio.com, erdely.ma)

Emlékezzünk tehát ezekre a hősi hallottakra, akik értünk áldozták fel magukat a harctéren és legalább egy perces néma csenddel áldozzunk előttük.

Mi erdélyi magyarok akármennyire is szeretjük az RMDSZ-t és annak igentisztelt elnökét, rá kell lassan jöjjünk, ha eddig nem tettük volna meg, hogy az elnök úrnak már nagyon kifelé lóg a lába a trónról és a fenekén se úgy ül már, ahogyan régen. Itt lenne az ideje, hogy felálljon és átadja a helyét a fiatal generációnak, mert 20 év alatt megtanultuk már; hogy a kezdeti rendszerváltás utáni radikális politika és lelkesedés után a megalkuvás, a köpönyegforgatás és a hatalom édes ízétől való megrészegülés lett a meghatározó. És ezek nem csak üres szavak, amit úgy hasból megírt az ember.

Immáron harmadszor is arra készül a Romániai Magyar Demokraták Szövetsége, élén a hataloméhes diktátorral, hogy lepaktáljon a szociáldemokratákkal (PSD), vagy a liberálisokkal (PDL), hogy egy esetleges nagykoalíciós kormány létrejöttével ismét közel kerüljön a zsírosbödönhöz. Megtették már ezt kétszer és nem is tagadják, hogy ismét erre készülnek. Ami igazából nem lenne baj, ha a választási kampányokban ígérteket be is tartanák, vagy harcolnának valamicskét érte, ha már odakerülnek. 

Itt van például a legkardinálisabb kérdés, az autonómia ügye. Választások közeledtével hirtelen nagyon fontos szerepet tölt be a kampányukban, elhangoznak hatalmas beszédek és égbekiáltó szavak, de ahogy az érdek mást diktál már változnak az álláspontok. Emlékezzünk csak vissza az európai parlamenti választásra, amikor is az EMNT és az RMDSZ az Összefogás Listája néven koalícióra lépett. Mindezt hogyan? Úgy, hogy Tőkés László nagy nehezen legyúrta Markó úr torkán az akaratát, az autonómiáért már pedig küzdenünk kell címszó alatt. Nem ment könnyen, azt tegyük hozzá. És hogy-hogynem végül már "autonómia lovaggá" lépett elő MB.

Most nemrég pedig ismét magára vonta a figyelmet az elnök úr, ugyanis arrogánsan azt gondolta, hogy csak ő és pártja hirdethet meg székelyföldi önkormányzati nagygyűlést, kizárva a valóban valamit tenni is akaró Magyar Polgári Pártot és vele szoros kapcsolatban lévő Székely Nemzeti tanácsot Izsák Balázzsal az élén.

Egy biztos szeptember 5-ére, Székelyudvarhelyre hirdette meg az SZNT a nagygyűlést, amire várják természetesen az RMDSZ-es és EMNT-s képviselőket is. Ám úgy látszik ez semmit nem jelent egyelőre, az RMDSZ ugyanis egy nappal korábbra, szeptember 4-ére tervezi a saját nagygyűlését Csíkszeredára, ez viszont egyelőre még nincs kihirdetve. Két helyszín, két időpont, egy rendezvény. Érdekes számok ezek.

Bűzlik ez az egész attól, hogy mindent az RMDSZ akar irányítani, mintegy jelezve, hogy ő itt az egyetlen erő, aki kiállhat az erdélyi magyarok ügyeiért. Nem is lenne baj ezzel, ha így is lenne. Nem egy helyről hallottam, hogy x éven keresztül amíg RMDSZ-es polgármestere volt a falunak, városnak addig semmi komoly előrelépés, fejlesztés, új beruházás tehát valamiféle eredmény a választók bizalmáért cserébe, nem történt. Ezzel szemben amióta MPP-s polgármester van, már látni a fényt az alagút végén. Lassacskán, kis lépésekkel és intézkedésekkel, de próbálnak tenni valamit a faluért/városért a választók bizalmáért cserébe. Így van ez például Gyergyóújfaluban is ahol szemmel látható a változás a polgármester csere óta. És ami a lényeg, nincs köpönyegforgatás(!) 

Az azonban sajnos mindaddig fenn fog maradni, amíg Markó Béla az RMDSZ elnöke és amíg a hatalmat és a zsírosbödönt többre tartják, mint azokat az embereket, akik bizalmat szavaztak meg nekik ismét csak. Tisztára mint, itthon az MDF és Dávid Ibolya....

Én azért őszintén remélem, hogy oda is elér a változás szele, ami itt határon belül kezd már egyre erősebben fújdogálni és lehet érezni egyre jobban az édes illatát. 

 Mint a képen is láthatjátok a film skinheadekről szól, méghozzá azokról akik az ausztrál nagyvárosban, Melbourne-ben élik kicsit sem szokványos és cseppet sem kispolgári életüket.

Elég egysíkúra vették a készítők a figurát, mert egyértelműen bűnözőknek írják le őket és holmi náci nosztalgiának állítják be azt az életérzést, amit a bőrfejűek képviselnek, holott ez közel sincs így, ahogy a film próbálja ábrázolni nekünk.

A hivatalos történet leírás szerint a munkanélküli skinheadek megelégelik a vietnámi bevándorlók térhódítását és egyre csak növekvő jelenlétüket, majd kitöltik a haragjukat rajtuk. Ám a sokkal többen levő vietnámiak sem tétlenkednek, miután megunják a "fehér terrort" hatalmas csapást mérnek a bandára. Közben pedig egy lány csapódik a bőrfejűek vezetője, Hando (Russel Crowe) mellé, ami később belső viszályhoz is vezet, ugyanis Hando legjobb barátja Davey beleszeret a lányba.

A vége elég érdekesre sikeredett, van benne egy elég irónikus jelenet, de több spoilert már nem akarok leírni, ha valakit érdekel ez a kicsit elfogult film, akkor tekintse meg.

Nekem tetszett igazából, de természetesen elhatárolódok, mert az a menő.

A méltán népszerű Kárpátia zenekar újabb albummal kedveskedik a nemzeti érzelmű rajongóinak, augusztus 20-án megjelent immáron a kilencedik lemezük Szebb jövőt! címmel.

A nemzeti rock hazánkban a 2000-es évek elején, a 2002-es választások utáni fordulat idejében élte meg előretörését és azóta is reneszánszát éli, hála Istennek. A magyar népzenék és nóták, valamint a hazafias katonaindulók megrokkosításából létrejövő nemzeti rock nagyon népszerű a hazafik körében. A magyar folklórnak olyan szegmense ez, amit nem azért szeretünk és szeretek én is, mert olyan szép lenne zeneileg, mint egy karmester által vezényelt szimfonikus zenekar. Nem, azért lehet szeretni mert a hazafias szöveg erővel tölt fel, megnyugtat és ugyanakkor buzdít is. Engem speciel ha Erdélyről, vagy a székelyekről szól a dal, akkor elrepít egészen hazáig és szinte látom magam, ahogy ott sétálok a fenyvesek közt, vagy épp a végtelen rónán miközben harsogom, hogy Erdély szabad és szabad marad! Na persze zeneileg sem egy korcs műfaj ez, sőt. Igen kellemes gitár és dobtémákat lehet már hallani a zenekaroktól, ahogy fejlődnek és több lemez és koncert van már mögöttük. Így speciel a Kárpátiánál is észre lehet venni évről-évre, hogy javul, csiszolódik és egyre szebb lesz a fülnek is a zene, nemcsak a szívnek a szöveg.

Többszöri meghallgatás után bizton állítom, hogy ez a lemez pedig ékes bizonyítéka ennek, elég ha csak a Civitas Fortissima, vagy az Isten veled c. dalra gondolunk, vagy a gyönyörű Levente fúvószenekar feldolgozást, az Esküszünk, mi székelyek-et hallgatjuk. Az utóbbit meg is tehetjük a zenekar hivatalos oldalán.

Remélem, hogy még sok szép dallal és mégtöbb élménnyel fog minket gazdagítani a Kárpátia és sok más hazafias zenekar. Ránk fér azt hiszem. És mit is mondhatnék a végére, mint stílszerűen azt, hogy adjon a Jó Isten Szebb Jövőt!

Idén rendezték meg 20. alkalommal a Mesterségek Ünnepe című rendezvényt a Budai Várban, én mégis most láttam először és egyáltalán nem bántam meg, hogy megnéztem.

A siklótól indulva végig kacskaringózva a macskaköves úton, végig a vár falai közt egészen a Sándor palota mögötti területig sorakoztak fel a mesterek és a mesterségeik gyöngyszemei. Volt itt minden, de tényleg. Fafaragók, agyagozók, csipkeverők, kovácsok, suszterek, kézművesek csak, hogy egy párat említsek; mutatták be portékáikat. Helyenként kellemes magyar népzene ment, ki is szúrtam, hogy egyik helyen például a Csík zenekar szólt. A nézelődésben megéhezőknek sem kellett aggódni, igazi magyar ízek várták őket több helyen is. A nagy melegben pedig borsos áron, de lehetett kapni jó hideg sört és egyébb hütőfolyadékot is. Aki ezt olcsóbban szerette volna megúszni az a több helyen is felszerelt csapoknál tudta lehűteni és felfrissíteni magát.

Nos meg kell, hogy mondjam én nagyon élveztem az egészet. Megnéztem, megtapogattam és lefotóztam minden érdekeset amit lehetett, mert volt olyan is, amikor megkért az árus, hogy a fényképezést mellőzzem. Összefoglalva: Nagyon jól éreztem magam és még előfordulhat, hogy elfogok menni egyszer erre a rendezvényre.

További képek majd a flickr-n.