Kövezzetek meg és vessetek a mókusok elé, de nekem hiányozna, ha teljesen megszűnne a Bumeráng és a maga a Sláger rádió. Online persze folytatják ahogy a Danubius is, de országosan ez volt az utolsó nap a két rádió számára.

A legjobban a Bumerángért fáj a szívem, mert bármennyire is volt a Bochkor-Boros duó beképzelt és bunkó néha, megnevetették az embereket reggelente, jó kedvet adtak a szürke napokban, kicsit feledtették az emberrel a mindennapi gondokat és ez nem sikerült mindegyik műsornak elérni, akárhogy is nézzük. Nekem is sokszor segítettek abban, hogy ne bedepizve és búskomoran kezdjem a napomat, hanem sírvaröhögve.

Nehéz egy ilyen nap után szavakba önteni azt, amit az ember gondol, mert abszolút át tudom érezni a fanatikus hallgatók elkeseredését, akik szalagokkal, a mai nap autós felvonulással, aláírásokkal és kitudja még mivel tiltakoztak, szolidarítottak a rádiókért; hiszen a Sláger esetében 12 év alatt az életük részévé vált. Én nem voltam egy hűséges hallgató, volt hogy velük keltem, aztán sokáig rádiót se hallgattam, majd Danubius jött és a Jáksó hot 20, meg a Roxy; amióta azonban járok dolgozni mindig betoltam az mp4-et a fülembe, átállítottam a rádióra és hallgattam a két idiótát. Közben meg azon agyaltam, hogy vajh ma mivel fognak megsiratni a röhögéstől. Sikerült nekik nem egyszer. Remélem még fog is, én bízom benne.

Befejezésül még hadd szóljon az utolsó Bumerángosra átköltött nóta, a Nirvana - Smells Like Teen Spirit alapján és stílszerűen azzal zárnám a soraimat, hogy:

Egészség legyen meg frekvencia! NE SZŰNNYÉ MEG!