Ez a kérdés merült fel bennem az utóbbi pár napban több dologgal kapcsolatban is. Először is ugye a trianoni szégyen paktum évfordulójával kapcsolatban , amiben a székelyek vesztettek a legtöbbet, ugye. Sajnos. Erről írtam már az előző bejegyzésemben, így ezt nem is fejtegetném tovább. Megemlékezések is voltak sok helyen határon innen és túl is. Érdekes módon kevesebbet emlékeztünk erre a gyalázatra, mint például a holocaustra (Amit már lassan tagadni sem szabad, de egy évben tízszer meg kell emlékezni róla) és az is érdekes, hogy a tv híradók közül csak a duna tv, a hír tv és az echo tv említette meg és vetített le a témával kapcsolatos felvételeket.
Talán még csak arról nem volt szó a korábbi bejegyzésemben, hogy a hőnáhított és elérhetetlennek tűnő revízió gondolatának alternatívája mi lehetne. Mi lehetne az ami valamilyenképpen visszaadja a határon túli és azon belül is az erdélyi magyarok szabadságát. Ez az autonómia intézménye, amiről más sok szó esett, sok helyen, de azt nem mondhatjuk, hogy elcsépelt lenne a téma. Határon innen ezt mindenkinek támogatnia kell, mert csak így lehet elérni a végső célt.
Természetesen ez a románoknak egyáltalán nem tetszik, miért is tetszene. Olyannyira, hogy ismét a rendszerváltozás idejében már alkalmazott eszközökhöz nyúltak vissza. Ahogyan 89-ben, most is elkezdték leváltogatni a magyar intézményvezetőket helyükre pedig románokat ültettek, állítólag a „kormánypárt programjának gyakorlatba ültetése miatt”. Háromszéken, Sepsiszentgyörgyön is így történt többek között. Itt Antal Árpád polgármester immár ötödször is elhelyezett egy "Ebben az intézményben magyar vezetőt váltottak le” feliratú gyászkeretes táblát, de ezúttal lánccal egy zászlótartó rúdhoz is kötötték azt, mert korábban már négyszer is eltávolították azt. Ebből heves nyilatkozat váltások és később egy összeszólalkozás kerekedett ki.
Erre a leváltogató akcióra szerencsére azonnal reagált az erdélyi magyarság és még hónapokkal ezelőtt őrlángokat gyújtottak a hegyek ormain, ahogyan ezt tették a rendszerváltozás előtt is. A tüntetések is megindultak természetesen, teljesen jogosan, így például Marosvásárhelyen több, mint tízezren vettek részt egy tiltakozó nagygyűlésen, ahol az RMDSZ és az EMNT képviselői szólaltak fel a Magyar Összefogás Listája nevében, többek közt Tőkés László európai parlamenti képviselő és Markó Béla az RMDSZ elnöke is.
A cikkből szeretnék idézni, mert átfogalmazni nincs se kedvem, se erőm jelenleg és ott van minden szépen, ahogy kell:
Azt üzenjük mi, Székelyföld, Erdély magyar népe: Erdélyt nekünk nem lehet ideadni, mert Erdély nem a románoké, hanem a miénk, a miénk is, Erdély a közös tulajdonunk! Húsz éve próbálják a magyarságot letiporni, elűzni, de nem sikerült, és most sem fog sikerülni, mert nem hagyjuk visszafordítani a történelmet – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök szerdán, Marosvásárhelyen tartott nagygyűlésen.
Az RMDSZ és az EMNT felhívására közel tízezren gyűltek össze Székelyföld fővárosában, Marosvásárhelyen, a magyar intézményvezetők leváltása elleni tiltakozásul tartott rendezvényen.
Sokan székely népviseletben, RMDSZ és székely zászlókkal érkeztek a központi térre, ahol Markó Béla szövetségi elnök mellett többek között Tőkés László, az EMNT elnöke, valamint a két szervezet számos vezető tisztségviselője is részt vett.
Beszédében az RMDSZ elnöke felidézte a húsz évvel ezelőtti marosvásárhelyi magyar jogkövetelő megmozdulásokat, amelyeken Sütő András magyar közíró vezetésével a kétnyelvű feliratokért, magyar iskolákért, jogaiért szólalt fel a magyarság. – Akkor is megpróbáltak mindent, hogy a reményt megfojtsák, hogy akaratunkat szétporlasszák. De nem sikerült! Az elmúlt húsz évben sorra megvalósítottuk mindazt, amit akkor célul tűztünk ki – mutatott rá a szövetségi elnök, aki felidézte azt is, 1990 márciusában a magyarok ellen tüntetők azt kiabálták, hogy „inkább meghalunk, minthogy Erdélyről lemondjuk, minthogy Erdélyt a magyaroknak adjuk! Erdélyért nem meghalni kell tisztelt magyarok és tisztelt románok! Erdélyért élni kell, küzdeni kell, határozottan, céltudatosan: azt üzenjük mindenkinek, a miniszterelnöknek is, hogy Erdély többet érdemel! – mondta.
A szövetségi elnök leszögezte: a magyarságnak ma is sikerülni fog kilábalni a nehéz helyzetéből, ha összefog, ha egységes marad, így teremthető meg az autonómia is.
- Ostobák a román politikusok, ostoba a román kormány, amely nem látja, mit tesz azzal, hogy vissza akarja fordítani a történelmet, amely nem látja, hogy semmi értelme a feszültségkeltésnek. Ostobák azért, mert nap mint nap azt bizonyítják Székelyföld népének, egész Erdélynek, hogy ebből a helyzetből a megnyugtató, végleges stabil jövő éppenhogy az autonómia! Erdélynek sokkal nagyobb szabadságot, sokkal nagyobb demokráciát, és az erdélyi régióknak autonómiát! Ez a megoldás! – összegzett Markó Béla szövetségi elnök.
Tőkés László EP-képviselő beszéde elején üdvözölte a megjelent csángómagyarokat, akiknek még a létét is tagadják a posztkommunista Romániában. Hitvallásaként Mikes Kelemen egyik híres sorát idézte: „Vagyok, aki voltam, s leszek, aki vagyok”. A múlt, jelen és jövendő hármasságában önazonosságunk történelmi időbeliségének és egyben önmagunkhoz való hűségünk időfelettiségének egyetemes érvényű megfogalmazása – hangsúlyozta a püspök, majd alkalmazta a mai kárpát-medencei magyarokra: embernek kell maradnunk az embertelenségben, elembertelenedő korunkban, jelentette ki, hívőnek és kereszténynek egy hitében kikezdett, keresztény gyökereiben megingatott szekuláris Európában, és magyarnak kell maradnunk az újra feltámadó kommunista internacionalizmus és a neoliberális kozmopolitizmus kettős szorításában. Embernek, kereszténynek és magyarnak kell maradnunk a pánromán és pánortodox homogenizációs politika diszkriminatív, kisebbség- és magyarellenes gyakorlatot folytató Romániában. Trianon 89. évfordulóján, áldott emlékezetű Márton Áron erdélyi püspök bebörtönzésének 60. évfordulóján, Szoboszlay Aladár és társai kivégzésének hetedik évtizedében, a temesvári felkelés és a berlini fal leomlásának 20. évfordulóján ez ellen emeljük fel szavunkat a fél évszázados születésnapját nemrég ünneplő egyesülő Európában. Abban az Európában, emelte ki a Magyar Összefogás Listájának vezetője, amelybe a választók által adott erővel készülnek most a jelöltek. Aki rájuk szavaz, mondta Tőkés László, az újra feltámadó nacionálkommunizmus, a kisebbségellenes intolerancia, az etnikai diszkrimináció, az emberi méltóságunkban sértő magyarellenesség ellen szavaz. Aki rájuk szavaz, az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság, a közösségi jogok, a magyar kisebbségi önrendelkezés, Erdély autonómiája, Székelyföld területi autonómiája és a csángómagyarok mellett voksol – sorolta Tőkés.
Itt megemlítette: Szlovákiában, Pozsonyban épp ezekben a pillanatokban gondolkodik a parlament azon, hogy kitiltsa Orbán Viktort Szlovákia területéről, mert, amint Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke mondotta, a szlovák kormány a volt kommunista SMER indítványára újra elővette a magyar kártyát, és meg akarja félemlíteni a felvidéki magyarokat Orbán Viktor elnök bűnbakká kiáltásával, illetve az MKP törvényen kívül való helyezésének kezdeményezésével. A jelenlévők szolidaritást vállaltak a felvidéki magyarokkal.
Tőkés rámutatott: a forgatókönyvek, amelyek a volt kisantant országaiban életbe léptek, kísértetiesen ismerősek, mind a kommunista reflexek túlélését bizonyítják. Romániában a „kormánypárt programjának gyakorlatba ültetése miatt” váltják le a magyar intézményvezetőket – ez pont olyan, mint amikor „Pártunk és kormányunk” irányelveit erőszakolták. Szerbia, Szlovákia, Románia, Magyarország, Ukrajna – „világ kommunistái, egyesüljetek”, fogalmazhatnánk meg az aktuális kárpát-medencei politikai mozgások lényegét.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke ismételten hangsúlyozta: nemzetköziesíteni kell a magyar kérdést, Európa elé kell vinnünk problémáinkat. Ezért kell vasárnap, június 7-én elmennünk szavazni. Egy a nemzet! Legyen NÉGY! Éljen az Unió, Erdéllyel! – zárta a beszédét Tőkés László.
Szóval 20 év után már egyre közelebbről látszik az autonómia, csak már itt lenne.
Utolsó kommentek