Egyszerűen nem sikerül elszakadni ettől a zsírosbödöntől az elvtársaknak. Igaz, hogy lassan három éve már annak, hogy mindenki elküldené őket a francba; nem számít az, hogy már a szoci közvéleménykutatócégek felméréséből is az előre hozott választásokat támogatja a szavazók több, mint fele (52%); nem számít az sem, hogy a Békés megyei Szadesz is ezt mondja, a helyi elnök pedig benyújtotta lemondását; nem számít az sem, hogy több közéleti személyiség illetve maga a köztársasági elnök is ezt mondja; itt már semmi sem számít. Ott kell maradni minél továbbra is a zsírosbödön mellett, ez az egyetlen esély a túlélésre. Nem kell hallgatni senkire és menni előre egy szemellenzővel, mint amilyen a lovaknak van. Valahogy így gondolkodhatnak az elvtársak manapság.
Gyerünk, csináljuk meg! Kitudja halljuk-e még ezt az elvtársbuzdító felszólítást valaha. Ha úgy alakulnak a dolgok, ahogy szoktak akkor nagy zenebona lesz ám itten, gordonkázás méghozzá. És az a baj, hogy ha még ne adj Isten meg is tetszik az embereknek a kis Gordonka bájos pofikája, akkor se fogja el nyerni a tetszésüket, ha azt a csomagot le akarja nyeletni ezzel az elkeseredett, megfáradt remény és hitevesztett emberekkel.
Azzal mindenki tisztában van már, hogy reformok és adott esetben megszorítások is fognak kelleni, hogy kimásszunk a saját ürülékünkből, de ahhoz először is egy olyan kormány kell, aki mögött ott van mind a társadalmi, mind pedig a szakmai támogatottság, ehhez pedig előre hozzott választás kell, minél előbb. Az embereknek vissza kell adni a reményét és a hitét, a bizalmát pedig visszaszerezni. Másképp itt nem fog semmi változni.
Ha a dolgok úgy folytatódnak, ahogyan eddig is, akkor nyáron az EP (és országgyűlési?) választáskor visszaküldhetjük a múlt rémjeit a szoborparkba és elkezdhetünk együtt építkezni és szépen lassan talpra állni. Csak jó helyre ikszeljünk majd.
Utolsó kommentek