Van az úgy, hogy az ember már-már szupermennek képzeli magát, elhiszi magáról, hogy ott van rajta a jelmez. És elhiszik mások is. Ott van az a jelmez, a ruha alatt. Az ember pedig csak arra vár, hogy a ruháját levethesse. Arra vár, hogy legyen végre valaki, akinek megmutathatja, hogy ki ő valójában a ruha alatt. És amikor akadna ilyen valaki, akkor nem veheti le neki a ruháit, mert az rá adott még egy kabátot.

Van az úgy, hogy az ember már-már szupermennek képzeli magát. Megfeszül a köpeny, de mégsem tud repülni. Bármennyire is szeretne.