Az már korábban kiderült rólam, hogy rajongok az ilyen típusú filmekért, mint amilyenek a Fűrész filmek is. A kedvenc filmjeim közé sorolom őket lassan. Ez persze még mindig nem, ismétlem nem azt jelenti, hogy egy őrült pszichopata lennék, aki kéjes vigyorral nézi végig, ahogyan az emberek belei, testrészei röpködnek a vér meg spriccel mindenfelé; bár kitudja. :P

Az ilyen filmekkel úgy vagyok, ahogy már korábban írtam is, hogy végig tudom sírvaröhögni szinte az egészet. Nem, nem vagyok rosszul bekötve, egyszerűen az van, hogy a készítők annyira megakarják az embert ijeszteni és ezt az egész film alatt fenntartani, hogy átesnek azon a ponton, amit az én megnövekedett ingerküszöböm még vígan kibír épp ezért kitör belőlem a nevetés. Gondolom ezzel a normális emberek nem így vannak. :]

A fűrész filmeket és így ezt a részt is azért imádom, mert abszolút bele tudom magam élni Jigsaw szerepébe és a mondanivalóját pedig annak ellenére megértem, hogy ez a mondanivaló sok embernek az életébe került az eddigi filmekben. Nagyon egyszerű egyébként. Az embernek van egy alapvető túlélési ösztöne, ami mint olyan, pillanatok alatt aktivizálódik, ha az emberünk fején egy időzített medve csapda van mondjuk. Tehát tegyük fel, hogy ez van. És ha van, akkor az a jelmondat, hogy Live or Die, make your choice! ha elhangzik, akkor tudjuk, hogy mit kell tenni. Természetesen ez a fűrész filmekben nem ilyen egyszerű, hiszen ha mindenki túlélné a játékot, akkor nem lenne mit nézni.

Ebben a részben megint sikerült visszanyúlni az előző filmekhez és még néhány szálat elvarrni, de természetesen emelett jó néhány új szálat is nyitottak a forgatkönyvírók, hogy lehessen folytatni ezt a brutális, de mégis szórakoztató történetet. Nem szeretnék többet a sztoriról mesélni, inkább nézzétek meg, ha eddig nem tettétek és olyan elvetemültek vagytok, mint én. Megéri. :]