Ugye még mindannyian emlékszünk a két jólelkű pofozógépre, Bud Spencerre és Terence Hillre, akiknek a mulatságos és sokszor bugyuta álpofozkodásain felnőttünk, így például én is. Ünnepek alkalmával azóta is elő-előkerülnek ezek a már klasszikusoknak számító filmek, sokak örömére, vagy bosszúságára, mert akármilyen jók ezek a filmek, meg lehet unni őket egy idő után. Persze ha szereted a Spencer-Terence páros filmjeit, netalán rajongó vagy fanatikus vagy, akkor ez az eset nem áll fenn. És ha jobban belegondolunk, gyerek fejjel inkább egy álpofozkodós és mulatságos BSTH film, mint egy véres-lövöldözős akció film, vagy horror.
Bud Spencer és Terence Hill rajongók már pedig vannak, nem is kevesen. Kis hazánkban például több fanatikus arra vetemedett, hogy zenekart alapít és a fent említett filmek betétdalait, főcímzenéit viszi a színpadra és a közönség elé. Ők a Spencer Hill Magic Band.
2006-ban alakult meg a zenekar profi zenészekből és masszív BSTH rajongókból, ami a gyerekkorukra vezethető vissza saját elmondásuk szerint. Sokan vagyunk így ezzel, köztük én is. A zenekar a hatalmas filmzenei anyagból a legismertebb számokat játssza (In Brazil, Dune Buggy, Piedone a zsaru, Bulldozer, Brotherly love, Movin crusin, stb.) megközelítőleg úgy, ahogy az eredeti is szól, legalábbis erre törekednek a koncerteken. Ez nem kis feladat és teljesítmény figyelembe véve azt, hogy a jelenleg 28 számból álló repertoár folyamatosan bővül, szinte minden zenei stílus megjelenik és hűnek kell maradni az adott kor zenei világához is, 60-70-80-as évesk hangzását kell a színpadra vinni.
Múlt pénteken másodmagammal én is megcsodálhattam ezt a jelenséget, ugyanis a zenekar Terence Hill 70-ik születésnapja alkalmából a Deja Vu Music Clubban lépett fel. Hatalmas hangulat volt annyi bizonyos. Aki ott volt és számított az énekelt, ugrált, vonatozott és örült a zenekarral együtt. Sokszor már-már karneváli hangulat volt. A Nincs kettő négy nélkül c. film zenéjénél például jómagam indítottam el egy kissebb közönségmegmozgató akciót, ami később klub nagyságnyira duzzadt a következő hasonló szám alatt. De volt itt össznépi ugrálás és hangos szám visszatapsolás ill. éneklés is.
A klub maga is barátságos. Kényelmes kanapék és fotelok, a tánctér közelében pedig ugyanilyen kényelmes székek és asztalok növelik a komfortérzetet. Az árak átlagosak, sok helyütt találkoztam már drágább italokkal és ételekkel. A koncerthez hűen specialitások is voltak akkor este, a filmekből már jól ismert ételekből. Olyanok, mint hagymásbab, vagy Piedone pizza (babbal és hagymával). Mindezek mellé pedig kiválóan csúszott a jó hideg sör.
Összefoglalva egy nagyon jó kis este volt, jó zenével, barátságos emberekkel, tánccal és vidámsággal, finom hagymásbabos pizzával, hideg sörrel és gyönyörű vörös lányokkal. Ha lesz még ilyen, akkor mindenképp elmegyek és ajánlom ezt nektek is!
Utolsó kommentek