A véres kirakós lassan kezd összeállni ugyanis Jigsaw bár halott és miután az előző részben kiderült, hogy miért is kezdett el "játszani" - ami egyébként a szenvedélye - az ötödik részben a szálak tovább futnak és hol összeérnek, hol pedig egy újabb szálat indítanak el és ez az egyik dolog amitől zseniális ez a film. És zseniális még attól is, hogy meg kell nézd mindegyik részt többször, ahhoz, hogy helyrerakd magadban is az összefüggéseket. Sokadszori nézés után ez a film már könnyebben emészthető. Párhuzamosan látjuk az aktuális "játékosokat", a zsarukat, akik hol korruptak és segítenek Jigsawnak, hol pedig elakarják kapni őt. És ez így van minden részben. Az új rész apró kis puzzledarabkákkal építi fel ezt a filmóriást.

És aki nem ezt látja a filmben, csak a vért, meg az ordibáló, jajveszékelő embereket az nem is fogja soha megérteni és megszeretni. Ahhoz, hogy megértsük a filmet és élvezzük, ahhoz magunkévá kell tegyük Jigsawt. Meg kell értsük, hogy mit is akar ő valójában. "Én nem vagyok gyilkos" hangzik el többször is mindegyik Fűrész filmben, mert valóban nem az. Ez egy játék, ahol mindig van választás. Élet, vagy halál. És Jigsaw megadja ezt a választási lehetőséget, amivel ha jól él az áldozat és betartja a szabályokat, akkor életben maradhat.

Ebben a filmben speciel fény derül arra is, hogy Jigsawnak Amandán kivűl, van még egy másik segítője, akit Jigsaw tanított. Ő azonban nem ad esélyt az áldozatoknak és a végén be kell lássa, hogy ő is a játék része, mint mindenki.

The Game has just begun. Live or Die. Make Your Choice!