Ha már a hip-hop vagy rap, kinek hogy tetszik a reneszánszát éli -ahogy írtam korábban- az utóbbi időben nálam, akkor előkerül Sub Bass Monster is és az egyik legjobb száma az Igaz, vagy Hamis.

Eléggé aktuális szám ez most, ha csak arra gondolok, hogy az utóbbi pár napban én is feltettem ezt a kérdést magamnak. Feltettem magamnak, mert egy-két embernek lassan kezdtem megkérdőjelezni, hogy az elhamarkodottan odabiggyesztett barát címkéje jó helyen van-e. Szomorú dolog ez, mert sosem jó rájönni ezekre a dolgokra, de egy idő után már rutinszerűen kezeli az ember a dolgot, már ha nem először történik meg ez. Én is rutinszerűen telibefosom és átcímkézem stílusban csinálom már, mert egyszerűen már nem érdekel. Lassan-lassan úgy is kiderülnek ezek a dolgok és akkor legalább tisztán látja az ember, hogy mi van.

Olyan igazán nagyon jó barátom nem sok van, de talán nem is baj ez. Ők tuti megmaradnak, a többi barát is szintúgy remélem, aki meg csak haver az előbb, vagy utóbb eltávolódik tőlem és/vagy megutál, nyomoréknak fog tartani, vagy elkezd teperni, hogy barát legyen.

Azért mennyire igaza van Szabinak ebben a nótában. Ha szarban vagy, kiderül ki az igazi barát. A minimum az, hogy őszinte és nem ver át. Hát- hát én számítottam rád. Ó, de egyedül annak örülök, hogy ez nem téged bánt.

Olyankor tényleg kiderül, amikor az ember Hitevesztettek Mocsara és a Reménytelenek Lápja között egyensúlyozik egy hajszálvékony cérnaszálon, akkor derül ki, hogy milyen az a címke. Haver, aki otthagy és szarik rád magasról. Még az is lehet, hogy kinevet és egy bottal meglök az egyik irányba. Még egy utolsót belédrúg, hogy jobb legyen neked, persze mindezt úgy, hogy ő ezt nem tudja, mert nem érti, hogy te éppen hol vagy...

Vagy barát, aki kinyújtja a kezét és segít neked kitalálni erről a hitevesztett és reménnyel nem bővelkedő környékről. És ha kivezetett ott is marad veled, hogy ne tévedj vissza véletlenül. Ez a kurva nagy különbség.