Ez már a második könyv, amit Darren Shantől olvastam el és a Coelho, King és Cook könyvekhez hasonlóan ennek a szerzőnek is egyre jobban tetszik a stílusa.
Nem ködösít, nem sejtet sokat, hanem a lényegre tér egyből és kegyetlenül jól tudja leírni a dolgokat. Persze, nem egy Stephen King, de nem is várjuk el tőle. Meg amúgy is más a két író stílusa.
A sztori egyébként ott folytatódik, ahol a Rémségek Cirkusza véget ért. Darren már csak félig ember, félig pedig az éjszaka vérszívó teremténye. Bizony, ő félvámpír már és egy ráadásul egy (teljes) vámpír inasa. Persze nem könnyű ez neki, el kell játssza saját halálát a családja és barátai előtt és mostantól egy _kedves és jómodrú_ vámpír inasaként kell tengesse mindennapjait. Meg kell tanulnia mindent a vámpíréletről, valamint annak pozitív és negatív következményeiről. Darren küzd ellene természetesen, de a sorsát nem tudja elkerülni, ahogy azt sem hogy embervért igyon, mert ha sokáig nem teszi meg, bele is halhat. A könyv közepe fele kicsit jobbra fordul a sorsa a mi kis félvámpírunknak ugyanis bekerül a Cirque de Freak csapatába, "családjába" és barátokat is talál. Aztán persze kiderül, hogy a barátait jobban kéne megválogassa, mert nagy galibát okozhatnak és az is kiderül, hogy végül ráveszi-e magát arra, hogy embervért igyon. Olvassátok el és kiderül! :]
Utolsó kommentek