A legutóbb amikor Szegeden jártam, akkor elég kevés időt tudtam ott tölteni,sajnos. Arra már akkor rájöttem, hogy Szeged az egyik kedvenc városom lesz. "Jó Budapest, Budapest te csodás", de Szeged csodásabb. Most több időm is volt arra, hogy ezt az álláspontomat még jobban meg szilárdítsam önmagamban.

Az odaút volt az egyetlen negatívum. Az IC-re helyjegy már nem volt, így maradt a 2. kocsiosztály, ahol mint a heringek úgy utaztunk egy ideig. Az viszont érdekes volt, hogy bár elkelt minden IC helyjegy, mégis voltak üres helyek. A kaller pedig azt, akinek nem volt helyjegye felállítatta és kiküldte, hogy legyen még eggyel több hering a dobozban. Ez így elég nagy marhaság úgy gondolom. Egy ideig azon is elgondolkodtam, hogy odaadom a helyjegy árát neki, csak ne kelljen végig álljak...

Végül aztán megérkeztem, Meli és Andris már vártak. Ezután Melinél jött a bemelegítés az esti bulihoz egy kis (sok) bor és VodkaCappy (új találmány) formájában, amiket elfogyasztottunk. Majd olyan 23 óra fele elmentünk egy éjjel-nappali kiszolgáló egységbe cigit venni és aztán a Dunapartra indultunk meginni a maradék bort, mert hogy ennek van egy fílingje. Hát tényleg van. :] Sőt nincs is jobb ennél. Üldögélni, beszélgetni, iszogatni egy finom bort és nézni a Tiszát. :] Na ez az egyik dolog, amiért szeretem Szegedet, és azért is mert szép és olyan nyugodtnak tűnő város.

A tiszapartos borozgatás és a bemelegítés hatására már jó hangulatban érkeztünk meg a Jate klubba. Ami egyébként a helyi egyetemisták kedvelt szórakozóhelye. Valóban jó kis hely, több teremmel, bárral, tánctérrel és sok fiatallal :] Drum and Bass buli volt, így az elején mindhárman kicsit kívülállóként figyeltük, hogy akkor hogy is kéne erre táncolni. Aztán nekem eszembe jutott, mert megmutatta a hugi. :D Úgyhogy ki ahogy tudott, elkezdett X-elni a pörgő ritmusra.

Majd a buli után Melit hazakísértük és megittunk még egy kávét mielőtt elindultunk Andrissal. A vonaton aztán bealudtunk, ahogy az illik. A kaller zengő hangja ébresztett fel minket, de jófej volt, mert azt mondta a végén, hogy lehet tovább aludni. :D Meg azt is, hogy: "...de vegyék le a cipőt, mert lehet maguk is odaülnének a barátnőjükkel" :D Miután Andris bátyó leszállt Kecsón én próbáltam tovább aludni, de nem sokáig tudtam, mert egy idős bácsika elkezdett velem beszélgetni. Látta, hogy hulla vagyok és az mp4 a fülembe, de azért elkezdte. Végülis jót beszélgettünk, aztán elaludt ő is. Fél 9-re haza is értem egy darabban és 17-ig ki se keltem az ágyból.

Összefoglalva: Ismét egy jó nap volt ez, reméljük még sok ilyen lesz. Nagyon jól éreztem magam, és annyit hadd áruljak el (bár biztos megfog ölni érte:D), hogy Meliből egyszer még jó háziasszony lesz! :D Innen is köszipuszi neki mindenért!

Folytatása következik, ha minden igaz nálam :]