Igaz, hogy nem most volt, de visszatértem az én kis hazámból és mindenki nagy örömére újra írogatni fogok ide az én bonyolult agyszüleményeimből.

Két csodálatos hetet töltöttem el Erdélyben. Megvolt a szülinapozás és az évforduló megünneplése, ahogy azt kell. Nagy sütés-főzések és nagy pihenések (aktív pihenésként a széna betakarítása a földekről), tábortűz, nótázgatás, kemény alkoholizáció jellemezte ezt a két hetet.

Voltunk Csíksomlyón is misén és Marosfőn egy étterembe ebédeltünk. Majd mindenki összeszedte a cuccát ( a mindenki alatt a nagy családot értem) és kollektíve elfoglaltunk egy erdei házikót, persze ki lett fizetve félreértések elkerülése végett.

A ház nagyon kis csinos volt. Látszott, hogy nem keveset dolgoztak vele, mire ilyen lett. Otthonos, komfortos, és modern egyben. Kívülről így nézett ki: 

Belül minden megvolt, ami kell a pihenéshez az erdőn. Sőt annál több is. Legalább 16 férőhely, 2 fürdőszoba, konyha, hatalmas terasz és ebédlő, nappali, tv, cd lejátszó, hűtő. Igazából ez a sok komfortnövelő cucc nem is lett volna fontos, hiszen nem tévézni megy az ember az erdőre, de esténként jó volt azért mégiscsak.

Én eltöltöttem 2 napot egy másik háznál is unokatestvéreimmel és húgommal, meg még pár fiatallal. Gondolom nem kell mondjam, hogy az alkoholizáció itt ért a tetőpontjára. :] Nyolcan két nap alatt sikerült 4 ládányi sört elpusztítsunk, ami nemrossz teljesítmény. Volt bográcsozás, meg mici (miccs) sütés is. Este volt tábortűz meg éneklés teli torokból ahogy az kell, meg activityzés, ami módfelett jól sikerült. Jövőre reméljük folyt. köv. :]

Összegezve én nagyon jól éreztem magam végig, azokat a pillanatokat leszámítva amikor elfogott a magány, ám ezekre már nem is igazán emlékszem hála a sok jó emléknek. Az meg biztos, hogy ezt még meg kell ismételni valamikor.

Holnap talán hozzálátok a visszatekintő Sziget beszámolómhoz, mert nem felejtettem el ám csak lusta voltam :]