Gondoltam posztolok párat azokról a filmekről, amiket esténként néztünk amíg Manó itt volt. Így elsőként az Equlibriumról.
A film készítőinek fantáziája nagyon magasra repült el a horizonton. A történet elég valószerűtlen és futurisztikus, de egy sci-fi filmtől igazából el is várja ezt az ember. Úgy emlékszem elég későn kezdtük el nézni és ezért el is szundítottam a film elején. Aztán mikor jöttek már az akciódús jelenetek akkor kiment az álom a szememből. (Nem úgy Manónak aki szintén elszundított, a 300 alatt pedig el is aludt és én meg Hugi próbáltuk ébrentartani.) Ezen aztán nem is aludt el egyikünk se. Tömény akció, harc, vér, és a szokásos jó vs rossz küzdelme jellemzi a filmet.
Christian Bale pedig a zisten, annyira jól játssza a fapofájú, rideg *a jónevében*gyilkost, hogy le a kalappal.
A történet: Valahol a 21. században, a harmadik világháború után: a megtépázott emberiség élére egy gonosz csoport áll, az Atya vezetésével. Ő és emberei totálisan betiltanak mindennemű művészeti alkotást, sőt az érzelmek átélését is. Az agymosásra egy mindennap adagolt szert, a Proziumot vetik be. John Preston (Christian Bale) az érzelemmentesítést ellenőrző csapat, a Gramaton vezetője. A hű katona még saját felesége kivégzését is szenvtelenül végignézte, majd magára maradt két gyermekével. Egy napi gyógyszeradag kimaradása azonban rést üt emlékezetében és elnyomott érzelmi világában. Mary (Emily Watson), az elfogott lázadó szavai is felkavarják. John megvívja csatáját saját lelkiismeretével és átáll a lázadókhoz. Tudja, hogy egyikükért sem fognak könnyeket ejteni...
Utolsó kommentek