Az, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége nagyon rossz irányba megy, már nagyon régóta tudjuk, érezzük a bőrünkön és isszuk a levét már kitudja hány éve. Elgondolkodtató dolog ez, mert húsz évvel ezelőtt, amikor megalakult a párt, egyáltalán nem így nézett ki, nem ilyen politikát folytatott és egyáltalán. A történelemből tudjuk, hogy az MDF mellett ők voltak a másik nagy rendszerváltó erő. Ehhez képest most már ott tartanak a mi liberálisaink (nem véletlen a kiemelés), hogy az összeomlás és a kegyetlen, de már nagyon várt megsemmisülés fog bekövetkezni hamarosan.
Elég csak visszagondoljunk az elmúlt évek történéseire, már ha követtük ezeket. Ez a megsemmisülés már nagyon régen elkezdődött és eléggé elnyúlt, de tudnivaló volt, hogy egyszer bizony el fog jönni.
Először is 94-ben, a mi szabad madaraink sikeresen lepaktáltak az MSZMP örökségét átmentő, ideológiáját megcsinosítva folytató szocialistákkal. Nem kell sokáig ecsetelni, emlékszünk. Horn-kormány aztán Bokros csomag etc,etc. És hogy-hogynem elvtársak, bizony a mi liberálisaink ott maradtak a szocik mellett, mert ott volt a zsírosbödön is. És akkor már látni lehetett, hogy valamire ezek nagyon készülnek, a fiatal generáció kezdte megtanulni a libsimódit és felcserepedett nekünk egy csomó beszűkült agyu bábu.
Belőlük lett aztán az Új Generáció. Örültünk is, mint majom a farkának. Hurrá még több libsi! Ekkoriban kezdték bontogatni a szárnyaikat olyan, - a mai politikai elit meghatározó emberei közül - mint BunKóka, Gusztos Petya vagy Szentiványi Pesta, de ekkor történt az is, hogy a Fidesz alapítótag Fodor Gabika átdzsesszelt az övéihez, mert nem ő lett a pártelnök a Fideszben.
Ekkor tájt kezdődött az is, hogy ezek az új emberek, akik véres szájúan tudták védeni a kisebbségeket, melegeket, drogosokat és a saját fajtájukat; kitalálták, hogy kikéne próbálni itt a kis hazánkban, hogy vajh miképpen működik a neoliberalizmus, mint olyan. Elkezdték szépen felépíteni a kis játszóterüket és a szocik hátán addig-addig ügyeskedtek, míg elérték amit akartak. A koalícióra emlékszünk, hogy szüksége volt mindkét pártnak. Ez pedig kapóra jött a farok csóválja a kutyát koalíciós politikához. Így sikerült az évek során leamortizálni az országot, az egészségügyet, a közszférát, a közlekedést, a gazdaságot és mindent, amit el lehet képzelni, kivéve persze a saját zsebüket meg az örökké tele levő zsíros bödönt.
Nem is olyan nagyon régen pedig végképp átvette a hatalmat a mohó fiatalság, Kunce "A Fidesz a hibás mindenért" "Dörmögő Dömötör" Gábor lemondott a pártelnöki posztról és illegalitásba vonult, persze nem messzire. A rádió hallgatók még mindig élvezhetik a mély, brumoggó hangját és a szenvedélyes "a Zorbán mondjon le" beszédeit. A posztjára két meghatározó ember volt az esélyes és mögöttük kétfelé oszlott a párt is. Az is kiderült mostanra, hogy ez a megosztottság sem tett jót az amúgyis a béka segge alatt lévő pártnak.
BunKóka megbukott, jött Fodor Gabika, aki bár szimpatikusabb volt, mint elődje nem tudott sok mindent elérni a változás érdekében. Próbálkozott és akart valamit, tárgyalgatott mindenkivel, de érdemit nem ért el vele. Ugyanúgy megmaradt a megosztottság a pártban, mivel BunKóka maradt a frakcióvezető, amiről még most se hajlandó lemondani. Ugyanúgy függenek a szociktól és bár eljátszották a nagy halált és hogy ők akkor kiléptek a koalícióból, érdekes módon mégis olyan, mintha semmi sem történt volna. Jó csel volt akkor, lássuk be csak már nem hittük el akkor sem, ahogy most még annyira sem. Ez a kívülről támogatlak, de koalíciót nem vállalok veled dolog, nem jött be azt már tudjuk.
És akkor megérkeztünk a napjainkhoz, amikor a válságkezelő szakértői kormány, amelyben szakértőt nem igen találunk ismét csak bizonyította egy néhányszor, hogy nem alkalmas a kirendelt feladatára. Nem beszélve arról, hogy a kellő társadalmi (ezt jól mutatta az ep választás eredménye), szakmai és politikai támogatottsága sincs meg a kormányzáshoz. Nálunk ez nem számít, ki kell tartani mert a zsírt ki kell szedni az utolsó cseppig a bödönből.
Eközben a Szadesz támogatottsága szépen lassan elérni látszik a bűvös 1%-ot, nagyon szívderítő eredmény ez a korábbi 20% után. Ennek az SZDSZ-nek vége, ezt már tudják a párttagok is, nem hiába vonultak hirtelen háttérbe nagyon sokan, leginkább az alapító tagok közül. És lehet itt új elnök, akit Retkesnek hívnak és kis iróniát dob az ember agyába - Gondoljunk csak bele, hol van most a párt: a mocsokban, a sárban, a retekben...
Szóval jöhet ő ide és elküldheti Kókát a frakcióvezetői posztról, de ez már veszett fejsze nyele. Úgy nagyon nehéz lesz valamit tenni, hogy a megosztottság még mindig megvan; és alapítótagok tucatjai hagyják el a pártot ezzel is kifejezve egyet nem értésüket az új elnökkel szemben. Így lehet nagyokat mondani és új SZDSZ-ről, meg 180 fokos fordulatról beszélni, de tanulva az eddigi évek tapasztalataiból, mi ezt sem hisszük el.
Helyükre pedig úgy néz ki az LMP fog kerülni, amely nagyon hangoztatja, hogy semelyik oldalhoz nem tartozik azért mégis lebuktatja magát, amikor az egyértelműen balos Humanista Párttal szövetkezik. A folyamat még elhúzódhat sokáig, ahogy az itteni viszonyokat ismerjük, de akár lehet egy hirtelen nagy összeomlás is, vagy épp a csodával határos újjáépülés. Én az utóbbira látok a legkevesebb esélyt. Addig is feltehetjük még párszor azt a kérdést, hogy vajh mi lesz veled, SZDSZ?
Utolsó kommentek